Forum Slovenicum & Co, Erasmus+

A Forum Slovenicum & Co, Erasmus+ projektben osztrák, magyar, szerb, szlovén és olasz diákok vettek részt. Kilenc napot töltöttek a kisebbségek szerepének és fontosságának megismerésével, hat napot Škocjanban, Podjejunában, két napot pedig Triesztben. Ez idő alatt a környék különböző helyeit is meglátogatták (Klagenfurt, Gracarca, Šentprimož, Šentpeter, Piran, Gorizia, Repentabor stb.). A projektet mag. Hanzej Rosenzopf, az Angola Initiative és Milet Jovanović, a Put, Istina Život humanitárius szervezet vezetője együttműködésében.

Az együttműködés legelső napján diákcsoportokat alakítottak ki, hogy újrateremtsék egy fontos történelmi esemény és a leghíresebb emlékmű első színpadra állítását. Így a diákok minden országból, legfeljebb 10 fős csoportokban, minden nap a következő feladatok egyikét vállalták: a terem előkészítése az ebédhez vagy egy előadáshoz, előadás, a folyosók takarítása és a szemét elszállítása, mosogatás minden étkezés után. A csoportoknak nevet is adtak: Gladiátorok, Rókák, My Little Pony, 10 apostol, Dora and the explorers.

Ebből az alkalomból hamarosan kiadunk egy brosúrát, amelyben diákjaink beszámolói és az elvégzett munkájukról készült fényképek szerepelnek.

— Írta az osztályfőnök: mag. Zver Gabriela

* * *

Szeptember 19-én este 18 órakor megérkeztünk a Park Hotel Žužek szállodába. Az estét a találkozón résztvevő, Szerbiából, Magyarországról, Ausztriából és Olaszországból érkező diákokkal ismerkedtünk.

A következő napot reggelivel és hálaadással kezdtük, hiszen a program vezetője egy idevalósi lelkész. Délelőtt ismerkedő játékokat játszottunk majd megebédeltünk. Ebéd után 4 órás túrára indultunk a közeli hegyekbe, ahol az itteni történelmet ismertük meg. Ezután azonnal az ún. “My time” következett, ahol az itteni tó mellett, beszélgetés közben válaszoltunk az első nappal kapcsolatos pár kérdésre. Este megvacsoráztunk, amit kultúrest követett. Ezen a szerb és az osztrák diákok mutatkoztak be. Mindannyian kimerültén estünk az ágyunkba.

– Lara Krajačič, Tátrai Kovács Kinga Ávila

V soboto, 21. septembra, smo dan začeli z jutranjo motivacijo, ki so jo pripravili dijaki avstrijske manjšine. Nadaljevali smo z zajtrkom. Po njem je vsaka manjšina predstavila svoj način življenja, delovanja, počutje in pripadnost manjšini. Izvedeli smo, da je večina udeležencev zadovoljna z organiziranostjo različnih dogodkov in društev v manjšinah. Po kosilu smo poslušali še zgodbo Španca Fernanda in njegovem mnenju o življenju v Kataloniji. Popoldne smo imeli krajše pevske vaje, s katerimi smo se pripravili na sveto mašo. Zvečer je sledil slovenski večer, ko smo glavno vlogo prevzeli mi ter naši sosedi iz Madžarske. Iz predstavitev smo se naučili, da je vsaka država drugačna in posebna. Mi smo predstavili znamenitosti države in zapeli pesem Prinesi mi rože, za katero je napisal besedilo Feri Lainšček. Profesorica pa je uporabila še Kahoot o poznavanju slovenske kulture in jezika.

V nedeljo 22. septembra, smo dan začeli z našo zanimivo jutranjo motivacijo, ki je temeljila na glasbi, ki jo radi poslušamo. Zjutraj smo se udeležili svete maše v Šentprimožu, ki smo jo obogatili še z našim prepevanjem pesmi. Po sveti maši smo se odpravili do tamkajšnjega kulturnega doma, kjer nam je skupina mladih lutkarjev uprizorila lutkovno predstavo. Tam smo izvedeli tudi nekaj informacij o gospodarstvu na Koroškem. Nato smo se peš odpravili nazaj do našega hotela. Popoldne smo imeli nekaj prostega časa, katerega so nekateri izkoristili za skok v jezero, drugi pa so se odločili za počitek. Sledile so zabavne igre ter pogovor z Dano in Enejem, ki sta nam predstavila Klub študentov na Koroškem in Koroško dijaško zvezo. Opravili smo tudi “My Time”, ki ga opravljamo vsak dan na pomolu Klopinjskega jezera in si vzamemo čas zase ter premislimo o določenem dnevu. Ko smo se vrnili v hotel, nas je že čakala večerja, ki je bila tokrat posebna zaradi mesta večerje. Vsak je izvlekel številko in se je moral usesti k tisti mizi, na kateri se je nahajala njegova številka. Tako smo se med seboj malce bolje spoznali. Zvečer je sledil šov talentov, na katerem smo se dijaki predstavili s svojimi talenti.

– Kaja Kralj, Tija Kepe

Jutro 23. septembra smo začeli z jutranjo motivacijo, ki so jo vodili Madžari. Po jutranji motivaciji smo šli na zajtrk. Takoj po njem so sledile diskusije na temo “moja identiteta”, pogovarjali smo se o slovenskih manjšinah. V kratkem času smo se veliko naučili na primer o zgodovini Slovencev v Celovcu, spoznali njihove težave med 2 svetovno vojno, ko so bili izseljeni zaradi njihove narodnosti. Tretja skupina pa je opravila pogovor o ekstremizmu in pripravila uprizoritve. V drugi polovici dneva smo imeli delavnice o zgodovini in športu, pogovarjali smo se o društvu KOŠ Celovec, ki je slovensko društvo, v katerem lahko Slovenci trenirajo košarko in tekmujejo z drugimi Avstrijci. Med “My timom” smo izpolnjevali vprašalnike, kako smo preživeli današnji dan. Dan smo zaključili s čiščenjem sob, kopalnic in hodnikov, da je bil hotel pripravljen za naš odhod, ki bo v sredo zjutraj.

– Anej Čuš Sobočan, Samuel Horvath

V torek, 24. septembra, smo dan začeli zelo zgodaj, tokrat brez jutranje motivacije. Po zajtrku smo spakirali svoj nahrbtnik in se sprehodili do avtobusa, s katerim smo se odpravili v Celovec Naša prva postaja sta bili Slovenska gimnazija in Trgovska akademija. Tam so nam dijaki domačini razkazali šolo in predstavili njihov šolski sistem. Nato smo obiskali še nekaj slovenskih institucij, tudi razstavni eksponat Alberta Messnerja Prisiljena pot v iKultu. Ogledu je sledilo kosilo v prostorih Mohorjeve družbe, kjer sva dali kratek intervju za radio ORF. Pogovarjali smo se o našem počutju, aktivnostih in povezovanju z drugimi manjšinami. Kosilu je sledil ogled Koroškega deželnega muzeja oz. razstave o času (»Hočejo naša življenja. Bombe proti manjšinam 1993–1996”), ko so vidne predstavnike slovenske manjšine poškodovali ali jih ubili s pisemskimi bombami. Muzej je bil zelo zanimiv, saj smo si lahko nadeli slušalke in poslušali pričevanja prič ter jih videli na zaslonu.

Elmentünk a székesegyházba is, amit a szépsége és csendje miatt my time-ra is kihasználtunk. Ezt követően szabadidőnk volt, amit városnézésre és társasági programokra szántunk. Osztálytársaimmal ellátogattunk a Cat Cafe-ba, ahol a kávé mellett macskák társaságát is élvezhettük. EstePrimož Križaj koncertjére mentünk, ami nagyon feldobta a napunkat, és mindannyian élveztük.

– Staša Pahor, Lara Lebar

Sedmi dan našega jutra nismo začeli z jutranjo motivacijo, temveč z zajtrkom ob 7.15. Po njem smo se vrnili v naše sobe, kjer smo spakirali vse naše stvari in se pripravili na odhod ter ponovno počistili vse prostore. Avtobus je po nas prišel ob 8.50 in tako smo se odpravili proti Piranu. Na poti smo imeli dva postanka. Ko smo prispeli v Piran, smo imeli prosti čas do 16. ure. V tem času smo si ogledali Tartinijev trg, nekaj malega pojedli in se fotografirali. Nato smo se z avtobusom odpravili proti Italiji, in sicer v Repentabor, kjer smo si ogledali cerkev in nam je tamkajšnji župnik opisal potek dvojezičnih maš ter predstavil slovensko manjšino v Italiji, tam smo imeli tudi naš “My time”, prav tako nam je geografsko predstavil, katera naselja in hribe lahko opazujemo z dvorišča cerkve. Nato smo se po zelo ozkih ulicah napotili proti restavraciji, kjer smo imeli večerjo. Po njej nas je čakala polurna vožnja proti centru Trsta. Avtobus smo pustili na parkirišču, vzeli kovčke in se peš utrujeni odpravili do našega hostla, nad katerim nismo bili navdušeni.

– Zoja Lovrin, Lea Magyar

26. septembra smo se odpravili v središče Trsta in cel dan raziskovali mesto. Dopoldne smo imeli vodeni ogled glavnih znamenitosti. Šli smo na trg, nato v Narodni dom in muzej. Izvedeli smo veliko o manjšini, tisku, gledališču, kulturi v Italiji. Popoldan smo imeli prosti čas, ko smo si še sami lahko pogledali mesto in šli na kosilo. Zvečer smo imeli srečanje s skavti, ki so za nas pripravili aktivnosti.

Ez a mai nap nagyon érdekes volt, mivel sok érdekességet láttunk és tudtunk meg Triesztről. Én sem tudtam, hogy ez a város ilyen nagy. Később szabadidőnk is volt. Majdnem mindannyian a Mcdonalds étterembe mentünk. Késő este értünk haza, mivel Hanzi bácsi meghívott bennünket egy igazi olasz pizzára. Nagyon fincsi volt.

27. september je bil zadnji dan udeležbe na Erasmus+. Tega dne smo večinoma bili na poti. Zjutraj smo se odpeljali do šole DIZ Simon Gregorčič v Gorici, in si jo tudi ogledali. V šoli nas je pozdravil ravnatelj in razložil, kako poteka pouk. Po ogledu smo šli še na zadnjo destinacijo, v restavracijo na kosilo. Kosilo je bilo zelo dobro. Po njem smo dobili certifikate se poslovili ter odpeljali proti domu.

A mai nap nem volt nagyon érdekes, mivel többnyire csak utaztunk. Az iskola Nova Goricában sem volt semmi különleges, de az ebéd finom volt. Kaptunk desszertet is, amely igazi cukorbomba volt. 14.15-kor pedig a kisbuszunk elindult Lendva felé.

– Adam Somi, Domen Pamič